Éppen egy nagy zsák babaruhát válogattam, amikor eszembe jutott, milyen szerencsés is vagyok, hogy olyan barátnőim vannak, akik kisruhákkal, eszközökkel és praktikus tanácsokkal is segíteni tudtak, amikor a kisfiamat vártam. A leghálásabb azonban az „elméleti” tippjeikért vagyok, amik közül én is összeszedtem párat, a saját tapasztalataim alapján.

Ne feledd, nem vagy egyedül!

Ebben a pontban kivételesen nem a sorstársakra gondolok, hanem a gyermeked apukájára, aki jó esetben az életed párja, és ki szeretné venni a részét a baba körüli teendőkből. Kapcsolódnia a babaváráshoz azonban nagyon nehéz, hiszen ő fizikailag nem érzi a benned növekvő életet, lelkileg ezért nem tud olyan szinten hangolódni a feladatra, ahogy te teszed kilenc hónapon át. A praktikus dolgokban azonban számíthatsz rá, például elkísérhet a vizsgálatokra, részt vehettek szülésfelkészítő és/vagy baba elsősegély tanfolyamon, elmehettek bababoltokba ismerkedni a termékkínálattal, és közösen dönthetitek el, mit vegyetek meg és mit nem a kisbabátoknak. Engedd, hogy részt vegyen a felkészülésben!

Okosan vásárolj!

Egy kisbaba születése tökéletes alkalom arra, hogy az ember fia és lánya forintcsilliárdokat költsön el totálisan felesleges holmikra. Tudják ezt a forgalmazók is, és előszeretettel használják ki a szülők információhiányára támaszkodva. A márkás termékek nem biztos, hogy jobbak is, aztán lehet, hogy nem is lesz rá szükséged. Mielőtt fejest ugranál a vásárlásba, érdemes kisgyermekes rokonokat, barátokat megkérdezni, milyen eszközöket tartanak hasznosnak, és mik azok, amiket feleslegesen vettek meg, mert nem használták soha. Továbbá a vásárlás előtt járj utána, van-e az ismeretségi körödben olyan család, akik a számukra már felesleges babaholmikat tovább tudnák adni nektek, így megóvva titeket a felesleges kiadásoktól. Ha pedig már biztosan tudod, kitől mire számíthatsz, csak a hiányzó darabokat kell beszerezned, a megspórolt pénznek köszönhetően akár a jobb minőségű holmik közül válogatva.

Kövesd az ösztöneidet!

A várandósság során számtalan okosságot hallasz és olvasol majd neked jót akaró emberektől. Lehetnek ezek kért vagy kéretlen jótanácsok, de egy idő után azt veszed majd észre, mennyi ellentmondásos információval találkozol, amik elkezdenek tobzódni a fejedben, mire teljes lesz a káosz.  Ilyenkor lépj egyet hátra, próbáld jó messziről szemlélni az adott témát, és figyelj arra, mit súgnak az ösztöneid.

Bízz magadban, hiszen sem az anyukád, az anyósod, a barátnőd vagy egy idegen nem tudja nálad jobban, mi lesz a helyes döntés.

Ne feledd, bármikor meggondolhatod magad, felülírhatod a döntésedet, ha úgy érzed, mégsem az volt a jó irány!

Légy rugalmas!

Jó, ha vannak elveid. Tényleg. Én is így indultam neki, és azt gondolom nagyon sokan még rajtam kívül. Aztán a gyermek a megszületése után szinte azonnal ellent mondott nekik, és kénytelen voltam másképp csinálni. Cumit például nem voltam hajlandó a kórházba vinni mondván, az én gyerekem nem fog cumizni. Az első közös délután, amikor órák óta üvöltött, az immár kétgyermekes anyuka ágyszomszédom felajánlotta az övét, mert a kislánya nem igényelte. Csend lett. Megérte. Ha nem engedek az elveimből, nem tudom hogyan nyugtattam volna meg… Így volt a tápszerrel is. Nem akartam. Szintén a kórházban azonban még nem indult be a tejtermelésem, az előtej is olyan minimális volt, hogy a babám egyszerűen éhezett. Ezért üvöltött. Muszáj volt táplálékhoz jutnia. Tápszert kapott. Csend lett. Ez is megérte!

Persze az elvek attól még elvek maradnak, így például kényelmi okokból nem adok tápszert a kicsinek, és a cumit is csak akkor kapja meg, ha igényli (magától kiköpi, ha nincs rá szüksége). Te is kitapasztalod majd, mikor miben lehetsz rugalmas, mik azok a dolgok, amikhez érdemes ragaszkodni, és mik azok, amikben engedned kell, hogy a babádnak jobb legyen.

Ha szívesen olvasnál hasonló témákról, kövesd a Facebook oldalamat is, hogy első kézből értesülj a legfrissebb bejegyzésekről!